A régió hagyományainak tisztelete és a gourmet pikantéria egy tányéron vidéken? Igen, van ilyen. Mindenki ráfér egy kis dőzsölés. Az amerikai filmekből jól ismert high-life életérzést pedig megtapasztalhatod a Zala-völgyben is. Zalacsányban golfozás közben gólyákból áll a közönséged, de ez csak ösztönözzön, mint inkább eltántorítson ettől az olimpiai sportágtól.
Somogyi fine-dining
Kulináris kalandokat nemcsak nagyvárosok menő éttermeiben lehet átélni. Balatonszemesen egy vidéki vendéglőből igazi fine dining éttermet csinált Csapody Balázs. Az ország legjobbjai között szokták emlegetni a Kistücsök Éttermet, amelyet például néhány éve még a CNN is ajánlott egy Balatonról szóló cikkben.
A Kistücsök 1992-es nyitását hosszas könyvtári olvasgatás előzte meg. Csapody Balázs igyekezett felkutatni az autentikus, nagyon jellemző somogyi ételek receptjeit, amelyek a kor ízlésének követelményei szerint átalakíthatóak. Legtöbbet a jól bevált 1829-es Cifray István Magyar Nemzeti Szakácskönyve segített az étlap összeállításokban.
14 évvel ezelőtt elkezdte felkutatni a helyi termelőket, gazdákat is, akikkel hosszútávon együtt tudna működni, és a régió különleges ízvilágát így tényleg helyi alapanyagokból rakhatja a tányérunkra. Emiatt sem lehetséges az, hogy januárban paradicsomsaláta kerüljön az étlapra. Nagyban törekszenek a szezonalitásra, így hathetente mindig megújul a kínálat, amelyek hétköznapi alapanyagokból nem hétköznapi tálalásban kerülnek elénk.
A gondosan kiválasztott alapanyagok és egy szöveges recept azért még nem elég ahhoz, hogy egy étel igazán finom legyen. Ehhez szükség van a megfelelő szakértelemre és a gondos kezekre, amelyek egy személyben Jahni László konyhafőnökben testesül meg, aki a kezdetektől vezeti a Kistücsök konyháját.
Zalai golfparadicsom gólyákkal
Egy sport, ami segíti a koncentrációt, pozitív hatással van a szervezetre, ráadásul olimpiai sportág is és nem utolsó sorban mindig gyönyörű környezetben, mi az? Hát a golf! Ezt a fantasztikus sportot közel 170 hektáron lehet űzni egy kiemelkedően szép régióban, a Zala völgyében. Nem kell ahhoz Tiger Woodsnak lenni vagy olajmágnásnak, hogy mi is elmenjünk és kipróbáljuk a golfozást.
„Én nem a rosszkedv ellen golfozom, hanem rosszul golfozom, és jól érzem magam.” - Leslie Nielsen
Régebben úgy gondoltam, hogy a golfozás egy rém unalmas dolog, amire olyan feleslegesen aggatják a sport jelzőt, mint a sakkra. Hiszen golfautóból kergetik a labdát a pályán, egyet suhintanak az ütővel, aztán mennek tovább. Ezeket az elképzeléseket hamar szétoszlatta az a pillanat, amikor megfogtam a golfütőt és hosszan próbáltam stabil testtartásban maradni, miközben minden erőmmel igyekeztem elütni a labdát, ami szép ívben suhant az égen és pottyant le a lyuktól jóval messzebb.
Mondhatnám azt is, hogy inkább hozzám közelebb. Nem véletlen, hogy ez egy olimpiai sport, ezt már belátom. A szabályai régebbiek, mint a focinak, de talán még annál is bonyolultabb, hiszen ehhez a játékhoz nemcsak egy labdára van szükség. Filmekben gyakran látni, hogy cipelik a sokféle ütőt a hátukon a golfozók segédei, de mindig azt gondoltam, hogy csak azért van annyi belerakva, hogy ne legyen olyan üres az a táska. Most, hogy kipróbáltam, rá kellett jönnöm, hogy mindegyikre szükség van: valamelyikkel jó messzire lehet ütni a labdát, van olyan, amelyikkel a lyukhoz közelieket kell begurítani. Szóval nem mindegy, hogy mikor melyik ütőt használod. Az se mindegy, hogy mit kell olyankor tenni, ha a homokban vagy vízben vagy egy gólya csőrében köt ki a labda. Ezeket a szabályokat nem jegyeztem meg csak egyet: a labda kerüljön a lyukba. Ez egy nagyon egyszerűen hangzó szabály, de egyáltalán nem egyszerű. Sikerélményem a gyakorlópályán természetesten volt. Eltaláltam a labdát, repült is szépen, és a végén be is gurítottam azt a lyukba, szóval nincs okom panaszra.
0 
