Az első hét pörgése után nyugodtan mondhatom, hogy nincs a drogériákban elegendő sportkrém, amibe megfáradt végtagjaimat ellazíthatnám. Vízisíelés közben rájöttem, hogy vannak olyan izmaim, amiknek a létezéséről eddig nem is tudtam, illetve bringázás közben olyanokat is megmozgattam, amiket mostanában nem. No, semmilyen spartan race-re nem készülök, így a napi teendőimbe mindig beiktatok egy-két lazább programot. Már autodidakta módon próbálok titkon soumelier-vé avanzsálni, hogy egy-egy balatoni bor ízét ne csak az alkoholtartalma alapján értékeljem, hanem érezzem a minőségben rejlő különbségeket. Nem csak a borokról tanultam sokat. Az már ezen az első héten kiderült, hogy keszthelyi kertész annak idején sem akciók szerint választott növényeket a klasszicista katalógusokból. De arra is rájöttem,hogy  a földváriak nem a tippmixelésben a legszerencsésebbek. Mostanára elképzelésem sincs, hogy mennyi titkot rejt még ez a sunyi Balaton...